Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Terasz

Licenc

Creative Commons Licenc

Hirdetés

Bölcsek köve

Keresem, keresem, keresem...

Ballagási idézetek

Rejtelmes szigetek

Pedagógia - idézetek

2008.04.07. 18:33 | Verizsu |

Címkék: rudolf steiner karinthy frigyes seneca talmud móra ferenc teller ede mark twain karácsony sándor maria montessori szent györgyi albert carl friedrich gauss immanuel kant klebelsberg kunó

"A pedagógus nem lehet elkeseredett, megtorpant ember, mert a pedagógusnak egyetlen karizmája van: a jövőbe vetett hit optimizmusa." /Karácsony Sándor/

Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi mint tanítók, nevelők csak a saját magát nevelő gyermek környezetét alkotjuk. A legkedvezőbb környezetet kell teremtenünk, hogy a gyermek úgy nevelje általunk önmagát, ahogy belső sorsát követve nevelődnie kell. /Rudolf Steiner/

"A gyermek a legtökéletesebb teremtmény, mert egyedül ő tudja megalkotni saját egyéniségét. A gyermek lelke lágy viaszhoz vagy fehér papírhoz hasonló, ahová magának a gyermeknek kell belevésni a képzeteket."/Maria Montessori/

"Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni."/Szent-Györgyi Albert/


"Nem a tudás, hanem a tanulás, nem a birtoklás, hanem a szerzés, nem az ottlét, hanem az odaút szerzi a nagyobb örömet."/Carl Friedrich Gauss/

"Az olyan ember, aki nem ért a számítógéphez a XXI. században analfabétának fog számítani."/Teller Ede/

"Ez kölcsönbe megy: az emberek, miközben tanítanak, maguk is tanulnak."/Seneca/

"Amikor a fiadat oktatod, a fiad fiát is oktatod."/Talmud/

"Nem értünk rá tanulni, mert folyton tanítottak."/Karinthy Frigyes/

"Abban mutatkozik meg műveltségünk, ahogyan a műveletlenekkel bánunk."/Móra Ferenc/

"Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban. (...) A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek meg most már ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk, és őket is a keresők útjára kell vezetnünk."  /Rudolf Steiner/

"A tanuló ne gondolatokat, hanem gondolkozni tanuljon."/Immanuel Kant/

"Minden kisgyerek okos, a legtöbb ember ostoba. Ezt teszi a nevelés."/Móra Ferenc/

"A kötelező irodalom érdekes dolog. Mindenki szeretné, ha olvasta volna, de senki sem szeretné elolvasni."/Mark Twain/

"Minden gondolatunk, minden tervünk azt célozza: hogy lehetne benneteket vidámabbá, életrevalóbbá, műveltebbé, derekabbá tenni."/Karácsony Sándor/


A nyolcéves háború (Részlet) "Háború van, hát háború van, mit tagadjuk. Kitört az első tanító és tanítvány legelső találkozásakor, és tartani fog, míg csak iskola lesz a világon. Legfeljebb a hadieszközök és a harcmodor módosulnak néha. A diákháborúról az él a diáktudatban, hogy a tanári kar kezdte. És ez meglehetősen valószínű, úgy első látásra. Ők az idősebbek, okosabbak, tapasztaltabbak, hatalmasabbak, a minden tekintetben előnyösebb helyzetben levők. A diák, különösen az első osztályosok kis ártatlan, teljes mértékben ki van szolgáltatva önkényüknek. Egy ilyen tíz-tizenegy esztendős naiv lélek jóhiszeműségében vall, mint a parancsolat, ha kérdik. Késő bánat, eb gondolat aztán, mikor utólag keserűen kell tapasztalnia, hogy jobban tette volna, ha egy kicsit óvatosabb. De megtanulja. Első intőkonferencia, vagy legkésőbb értesítőosztály után tudja már mind, hányadán állunk. És ha a felsőbb osztályosok jóakaratú figyelmeztetésének el nem hitte, tapasztalhatja a maga bőrén, hogy nem babra megy a játék. Humbug minden takargatása a meztelen igazságnak, smonca az, hogy „nézd, édes fiam, tekintsd bennem az atyai jó barátodat”. Háború van, életre-halálra szóló elkeseredett küzdelem, végkimerülésig, ember ember ellen, olyan keserves kézitusában, amilyenről a gorlicei áttörés alkalmából lehetnek emlékeik azoknak, akik végigcsinálták. Van, aki nem hiszi? No, sétáljon velem egyet, és nézelődjünk. Ha igaz az, hogy nincs háború, minek az a nagy fegyverkezés? És mi az, ha nem arzenál, amit itt most megmutogatok? Hadi múzeum talán? Lehetni lehetne, de ki meri azt állítani, jótét lélek diákember, hogy kimentek már a divatból eme szúró-vágó szerszámok? Notesz, osztálykönyv, intőcédula, index. Tehát szekunda, beírás, intés, buktatás. Hazaizenés, szülők felcitálása, büntetésfeladat, viccelés (igazi nevén froclizás). „Kicsípés”, „padból-folytattatás”, örökös gyanúsítás a puskával, dolgozatíráskor életbe lépett rendszabályok a lesés elkerülésére, pikkelés és néha pofon is. Referálások osztályzás előtt, br... Kijelentések, mint pl. maguk akarnak kibabrálni velem? Esetleg: hiszen, ha akarnám, még a jeleseket is megbuktathatnám, jó lesz vigyázni... „Ahám, maga az a híres futó?” ... dúl a háború. A pad alatt mindig nyitva van a könyv, ha a pad tetején be kell csukva lenni. A pad alatt Winnetout olvasom, mikor a pad tetején Vercingetorix viselt dolgai vannak soron. A pad alatt óvatosan továbbcsúsztatom azt a bizonyos cédulát, amelyre rá van írva, hogy „add tovább Szabónak”, miközben arcom a leghíresebb reneszánsz festők angyalkáinak ártatlan mosolygását ölti magára, a pad alatt puska lapul, tavalyi dolgozatfüzetek bújnak meg ártatlanul, a pad alatt szoktam odaszíjazni az előttem ülő bal lábát a padhoz, hogy vergődjék majd, ha fel akar ugrani, a pad alól indulnak titokzatos útjukra a tintás lábú legyek... A pad alatt konferenciáznak, sakkoznak és indulnak nyaktörő körútra osztályszerte a merészebbek, a pad alatt működnek a bicskák kezdőbetűk arányában, a pad alatt írja meg az ember a házi feladatát, sőt még szundíthat is egyet adandó alkalommal, bizonyos esetekben, ha úri kedve éppen úgy találja jónak. A pad alatti világ alattomos tagadása mindennek, ami a pad fölött szokásos és kötelező. Titkolt, de elszánt és egymás között minduntalan hangsúlyozása annak, hogy ami odafönt. történik, ahhoz nekünk semmi közünk, abba akaratunk ellenére sodródunk bele, kényszernek engedve élünk benne, annyira hajtjuk meg dacos fejünket előtte csak, amennyire okvetlenül muszáj. Gessler kalapszerű tekintélyszimbóluma előtt fogcsikorgatva tesszük tiszteletünket, ahol lehet és ahogy lehet becsapjuk, kijátsszuk, bolonddá tesszük, kifigurázzuk."/Karácsony Sándor/

"Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban. (...) A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek meg most már ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk, és őket is a keresők útjára kell vezetnünk."/Rudolf Steiner/

"Az élményekkel járó benyomások lassanként eltűnnek emlékezetünkből, de nem tűnnek el gyümölcseik. Nem emlékezünk már összes gyermekkori élményünkre, amikor írni és olvasni tanultunk. Nem tudnánk azonban írni és olvasni, ha ezeket az élményeket nem éltük volna át, és ha eredményük képességek formájában nem maradt volna meg." /Rudolf Steiner/

"A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni és szabadságban kell elbocsátani." /Rudolf Steiner/
 

 „Harc van az iskola és az élet között. Mi bizonyosak vagyunk, hogy az élet marad a győztes, s a mai iskola fog megváltozni gyökeresen. Hallgasson az iskola mielőbb ez élet szavára, hogy erőszakos átalakulás helyett a fokozatos fejlődés útjára léphessünk.”

(Nagy László válogatott pedagógiai művei)



"Az iskola arra való, hogy az ember
megtanuljon tanulni,
hogy felébredjen tudásvágya,
megismerje a jól végzett munka örömét,
megízlelje az alkotás izgalmát,
megtanulja szeretni, amit csinál,
és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog."

Dr. Szentgyörgyi Albert

A középszerű tanár magyaráz. A jó tanár indokol. A kiváló tanár demonstrál. A nagyszerű tanár inspirál. William Arthur Ward



Ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezd, hogy a munkásokkal fát gyűjtetsz és szó nélkül kiosztod közöttük a szerszámokat, és rámutatsz a tervrajzra. Ehelyett először keltsd fel bennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt.

Antoine de Saint-Exupéry

A tanítás az optimizmus legnemesebb megnyilvánulása.

Collen Wilcox

A világon mindenkinek hinnie kell abban, hogy képes valami olyasmit nyújtani, amit a világ nélküle nem kapna meg.

Gilbert Keith Chesterton


A tanulatlan emberek csak alakjukban különböznek a vadállatoktól.

Kleanthész




"Könyvek révén sokan lesznek tudóssá az iskolán kívül is, könyvek nélkül viszont senki sem lesz tudós még az iskolában sem." /Coménius/

"Mentől műveltebb, civilizáltabb és erkölcsösebb egy nemzet, annál jobb dolga van annál a nemzetnél a gyermeknek. Ez a nemzetek kultúrfokának az én meggyőződésem szerint az első fokmérője". /Klebelsberg Kunó/